A The Photographic Dictionary hivatalosan egy online, fotográfiákra épülő*, egynyelvű angol szótár, melynek célja, hogy „szavakat definiáljon a képekben található konkrét, metaforikus, és személyes jelentések segítségével”**. A folyamatosan bővülő adatbázis azonban alakulásával párhuzamosan saját kiteljesedésének lehetetlenségére, műfajának ellentmondásosságára hívja fel a figyelmet, alternatívát ajánlva a szótárkészítés hagyományos módozataira.
Hogyan működik?
Az oldal működése sokkal inkább hasonlít egy online galériáéhoz, mint szótáréhoz. Mivel a projektben akárki részt vehet, bármilyen választott szóval és ahhoz illesztett saját fényképpel (tehát fogalom és kép összekapcsolása teljes mértékben az alkotó kezében van), a Dictionary létrehozói tulajdonképpen kurátorokként vannak jelen: egy általuk felvázolt kereten belül a fotósok teljes szabadságot kapnak, hiszen nem szavakat illusztrálnak képekkel, feladatuk nem a minél pontosabb vizuális megragadás, hanem a szabad asszociáció vizualitás és verbalitás között, a különböző kifejezésmódok pillanatnyi, akár önkényesnek is nevezhető összeillesztése.
Mi is az igazság és ki rögzíti?
Mindez jelentősen átalakítja az oldal hivatalos funkcióját, melyet a fent idézett szövegben mint „definiálás”-t rögzítettek a létrehozók. A képek alkotásokként jelennek meg, s így alkotóik is előtérbe, művészi státuszba kerülnek; a hagyományos szótárak szó-definíció-olvasó hármasságába egy új szereplő lép be, a szerző. A képek azonban pusztán rávilágítanak erre a minden szótári cikk szövege mögött ott rejtőző alakra, s így arra a tényre is, hogy még a legátlátszóbbnak tűnő definíció is csak egy a lehetséges változatok közül. Kép és szöveg így magyarázat vagy definíció helyett egymást kijátszva interpretációs alternatívákat kínálnak, azaz kitágítják, nem pedig lezárják vagy konkretizálják a megértést.
A sajátos összjáték tehát akár értelmezési helyzetként vagy értelemalkotási kísérletként is felfogható, ahol mindez folyamatában jelenik meg. Szavak és képek együtt járják körül a fogalmakat, pontosabban, együtt teremtik meg őket (hiszen mi maradna belőlük szavak és képek nélkül?), miközben egymást is értelmezik. A szavak egyben a képek címeiként is funkcionálnak, vagy a kép egészét rendezik át, vagy rámutatnak bizonyos pontokra, új jelentést adnak egyes elemeknek. A két megközelítésnek szüksége van egymásra, ahol az egyik bizonytalanabb, kiegészül a másikkal (és kiegészíthető lenne még rengeteg változattal).
A fotografikus kép, amennyiben betölti legendás „igazságrögzítő” szerepét, hagyományosan mindig analitikus: az egészet mindig részletekre bontja, a részleten belül azonban nem tud szelektálni. A totális, az elvont, az ideális így mindig problematikus marad a fotó számára, hiszen pusztán pillanatnyi vetületeket, szemléleteket képes bemutatni (így mindig megmarad a fehérnél a fehérség helyett). A Dictionary, a képek stílusegységének megteremtésén túl, valószínűleg ezért is részesíti előnyben a hagyományos, analóg fényképezést. A fotográfia eredendő természete és a Dictionary által képviselt igazság-koncepció, mely részletekből, különböző nézőpontokból építkezik, de soha nem teljesedik ki egésszé, így párhuzamba állíthatóak egymással. Mivel online felületről van szó, s nem lezárt könyvről, az oldal elméletben végtelenül bővíthető, s hogy mivel bővül, az csak a résztvevő fotósokon múlik.
Korunk szótára
Minden kornak szüksége van arra, hogy megírja saját enciklopédiáit és szótárait, mivel ezekben saját igazságigényét érvényesíti. Az enciklopédikusság totalitásra való törekvés, s saját kizárólagosságát előfeltételezi, saját lezárhatóságára bizonyosságként tekint. Szótárat és enciklopédiát, hagyományos értelemben, nem írunk műalkotásokból, hiszen azok nem törekednek pontosságra, mindig személyes szűrőn mennek át; vagy nem tudnak megfelelően szelektálni, egyértelműen rámutatni, vagy túl konkrétak és nem adnak teret az elvont jelentéseknek. A Dictionary, azzal, hogy pont ezeket a sajátosságokat helyezi előtérbe, s nem hátrányként, hanem sokkal inkább előnyként tekint rájuk, a szótár- és enciklopédiakészítés új paradigmáját állítja fel. Amellett, hogy tudatosan felvállalja a töredékességet, a szubjektivitást és a lezárhatatlanságot, határozottan állítja, hogy egészet csak részek sokasága alkothat, teljességet csak széttartó, ütköztetett szempontok hozhatnak létre. Az enciklopédia így végül kiállítássá alakul, ahol szerkesztők és írók részben kurátorokként, részben alkotókként vannak jelen.
* A résztvevők mind fiatal, részben amatőr, részben pályakezdő fotósok, a világ minden tájáról. Legtöbbjük tagja az elmúlt években virágkorát élő egyéb online közösségeknek, s kreatívan használ több internetes oldalt is munkái népszerűsítésére. Az alkotók teljes listája, valamint linkek egyéb munkáikhoz megtalálhatók az oldalon.
** Az oldal hivatalos statement-je
www.thephotographicdictionary.org
Hozzászólások az íráshoz (eddig 0 hozzászólás érkezett)