Több éve már annak, hogy latolgattuk, milyen módon lehetne a fotográfiáról szóló párbeszédet egy kicsit élénkebbé tenni tágabb környezetünkben. A hagyományos nyomtatott média szűkre szabott lehetôségeit mindenki ismeri, és az igényes kivitel, a magas nyomdai minőség és a tartalom nem kárpótolhat minden esetben a napra kész információkért és a véleménycsere elmaradásáért.
Ezek a folyóiratok inkább „reprezentatív” kiadványok, esetenként fontos ismeretterjesztô írásokkal, amelyek tájékoztatnak, szórakoztatnak, „nevelnek”. Ugyanakkor a két megjelenés között eltelô viszonylag hosszú idô miatt egyrészt nem „napra készek”, de nem alkalmasak arra sem, hogy az eltérô felfogások érdemben összevethetôk legyenek.
Néhány éve talán még izgalmasabb lett volna az, ha az akkori viták egy ilyen helyen bontakozhattak volna ki, mint a Fotopost. Talán sok álláspont tisztázódott volna, egyértelmûbbé lehetett volna tenni a véleményeket, és olyanok is hozzászólhattak volna, akik valamiért távolabbról szemlélték csak a szóváltásokat.
A fotográfia Magyarországon is mindig téma volt. Megjelentek folyóiratok, rendeztek kiállításokat és mûködött egy-két galéria is. Igaz, az érintettek mindig elégedetlenek voltak azzal, ami éppen volt, de ez éppen arra is öszönözhette ôket, hogy még többet tegyenek a „fotográfiáért”. A fotó mint médium, és sokkal inább mint a kotárs mûvészet médiuma egyre kedveltebbé válik, és nemcsak az alkotók részérôl, de a kiállításokat látogató, a mûvészet iránt valamelyest érdeklôdô, az „élvezô” közönség részérôl is. Ebben talán szerepe van annak is, hogy számos magánkezdeményezés formájában megvalósult „iskola” foglalkozik oktatással, melyeknek csak részben célja a szakmailag alaposan felkészült, professzionális szakemberek vagy mûvészek képzése. Jelentôségük inkább abban van, hogy megismertetik a „tanulókkal” ezt a médiumot, mûködési módját, és segítenek abban is, hogy a fotográfia immár a „kép” felôl is értelmezhetôvé váljon, ne csupán a technika felôl.
Ezáltal viszont növekszik azoknak a száma, akik foglalkoznak a technikai képek eme fajtájával, keresik azokat a lehetôségeket, amikor személyesen is találkozhatnak a mûvekkel, és fontos lesz számukra az, hogy mások mit gondolnak minderrôl. Eljött tehát az ideje annak – gondoljuk immár mi is, nemcsak azok, akik régóta bíztatnak minket –, hogy megteremtsük azt a platformot, ahol ki-ki igénye szerint talál információt, olvashat kritikákat, vitatkozhat, kezdeményezhet, vagy egyszerûen csak véleményt nyilváníthat.
Szeretnénk a hírek, kritikák és vitacikkek mellett arra is lehetôséget adni, hogy minél többen ismerhessék meg a kortárs magyar fotográfiában, ha úgy tetszik a médiamûvészet eme ágában jelentkezô irányzatokat, azok képviselôit és munkáikat, ami egyébként csak korlátozott formában érhetô el. Szeretnénk továbbá, hogy a mai magyar fotográfia eme szegmense ne csupán elszigetelten, önmagában álljon itt. Fontosnak gondoljuk az összehasonlítás lehetôségét, azt, hogy láthatóvá váljon, „hol állunk mi”, milyen utakat járnak a hazai alkotók. Azaz, nem szeretnénk csak egy irányba tekinteni és csak arra figyelni, mindig arra gondolva, hogy a periféria csak mintakövetô lehet, de iránymutató alig.
Mindent egybevetve, azt szeretnénk, ha ebben az egyértelmûen a vizualitáshoz kötôdô, azon belül értelmezhetô közegben verbálisan is „fokozódna a helyzet”.
Ehhez kívánunk mindenkinek jó olvasást és írást.
A szerkesztôk
Hozzászólások az íráshoz (eddig 5 hozzászólás érkezett)