Olyannyira tömény képzőművészeti politizálásnak tűnik e tárlat, hogy gyanúnk joggal merül föl: esetleg mégsem a megszűnni képtelen szocializmusról volna szó itt? A mű készülésének ideje hajszálpontosan egyezik futó köztársaságunk időtartamával; angol nyelvű, "örökké" értelmű neonfelirat próbál működni a tér középpontjában, miután egy
égnek pöndörödő vörös szőnyeg éppen rávezeti tekintetünket. A fotómunkák beszéde sem kevésbé dupla fenekű.
Fotopost.huFotók és szövegek
Hozzászólások
Egyáltalán nem a régi minden - legalábbis a felszínen látványos változásokat is dokumentál a művész.
S mivel a felszínen vannak, elgondolkodhatunk, változott-e bármi is. Ezért max és min állásfoglalás.
"A képpárok magukért beszélnek, azaz hogy mi tűnt valójában el, mi nem, sőt, felújíttatott, s hogy ha eltűnt, helyébe mi került, mindez közvetlenül szemléletes; egyedi kommentárokat nem igényel, miközben az állásfoglalás minimumát és maximumát is képviseli."
Vagyis minden a régi??
Hozzászólás