Részlet a katalógusból:
A Budapest Galéria meghívására, hogy 2009-ben a galéria
mindkét helyszínén bemutassuk munkáinkat, kameráinkkal jó
néhányszor visszatértünk Budapestre, és Magyarország több
vidékét bejártuk és beutaztuk.
Képverseimmel magyar szomszédaink kultúrájához és életteréhez
igyekszem közelebb jutni. Mûvészként nem esett nehezemre,
hogy magyar kollégáinknál érdeklõdjek és kutakodjak.
Érzékenységeik, lehetõségeik és indíttatásaik zöme számomra
is jól érthetõ, és sokat segítettek abban, hogy közelebb férkõzzek
szomszédaink közösségi hálózataihoz és struktúráihoz, és e
struktúrák vizuális megjelenési formáihoz.
Ha már az emberek nyelvét nem érthetem, igyekszem vizuális
formanyelveikbõl minél többet kiolvasni. Ekképp részleges
némaságra ítélve - hisz németül vagy angolul azért Magyarországon
is újra meg újra szót érthet az ember -, kommunikációs
deficitemet kénytelen vagyok azzal ellensúlyozni, hogy nagyobb
figyelmet szentelek a gesztusok és vizuális nyomok értelmezésének.
Sokszor közvetlenül megélt jelenségekrõl készítek
spontán fotográfiai képeket, anélkül hogy e jelenségeket már
elõre értelmeztem volna. A szelíd értelmezés vagy jelzés olykor
költõileg sorba fûzött képegyüttesekben történik meg. Ezek
azonban nem kívánnak benyomásokat vagy érzéseket rögzíteni,
inkább saját képzettársításokra szeretnénk ösztönözni a képversek
befogadóit.
A földrajzi közelség és a sokéves együttélés, a szoros kulturális
és politikai kacsolatok révén számos rokon vonás alakult ki a két
ország lakói között. Egyszersmind az is meg tudta õrizni számunkra
vonzerejét, ami szomszédainkban és barátainkban más,
és részint idegenül vagy akár egzotikusan hat. Szívesen járunk
Magyarországra, mert jól érezzük ott magunkat, ahogyan
szívesen járunk Olaszországba vagy Horvátországba is. A kölcsönös
meghívások és kiállítások az idõ múlásával erõsebb
barátságokat is szõttek, amelyek tovább segítették a kölcsönös
megértést.
Nekem pedig újra és újra izgalmas kihívás, ha Magyarország
számomra kevésbé ismerõs tájain barangolhatok és nézelõdhetek,
élvezhetem szomszédaink remek konyháját és jó borait,
és itt-ott fotózhatok vagy filmezhetek. Várnagy Tibor barátom
például amellett, hogy városa, Budapest kapcsán rengeteg
szépre és fontosra felhívta a figyelmemet, tavaly egy kis könyvet
ajándékozott nekem. Hamvas Béla esszéje, "A bor filozófiája"
azonnal megragadott, és felcsigázva merültem el a költõ és
filozófus világában. Az olvasmányt utazás követte a szép ország
néhány olyan borvidékére, amelyekrõl Hamvas Béla ír. Ezen az
úton - másik jó barátunk, Adamik Lajos kalauzolásával - néhány
palack kiváló bor mellett még némi szép kép- és filmanyagot is
hazavihettem. Bejuthattam mûvészek otthonaiba, és fényképezhettem
kisebb vagy nagyobb privát édenkertjeikben. Barátaim
szíves útmutatásának és közvetí-tésének köszön-hetõen így sok
olyan dolgot láthattam és tapasztalhattam, amihez egyébként
aligha juthattam volna el.
Ez a katalógus szûk válogatást ad azokból a képekbõl, amelyek
magyarországi útjaim során keletkeztek, s feleségemmel együtt
ezúton is köszönetet mondunk barátainknak és útitársainknak.
Magdalena Frey - Heinz Cibulka
Liget Galéria
Heinz Cibulka: Hommage to Béla Hamvas
Installáció/Film
Megnyitja: Dúl Antal
2009. november 5-én 18 órától
A kiállítás december 17-ig tekinthető meg